Politico: Ismét vétóval fenyegetett Magyarország egy Oroszországnak kényes ügyben
Egyes források szerint vétóval, vagy az azzal való fenyegetéssel akadályozta meg Budapest az egységes, uniós fellépést.
Egyes források szerint vétóval, vagy az azzal való fenyegetéssel akadályozta meg Budapest az egységes, uniós fellépést.
A Spiegel brüsszeli vezetője szerint jobb későn, mint soha, pont itt volt az ideje Orbánék körmére nézni.
A kormányoldal győzelemről beszélt, a forint pedig erősödni kezdett, miután az Európai Bizottság vasárnap bejelentette: a hétéves uniós költségvetésben Magyarország számára biztosított összegek egyharmadának elvonására tett javaslatot a tagállamoknak. Mi is történt és mi is történik a következő hónapokban? Miért veregeti meg mindkét oldal a vállát? A jogállamisági eljárással kapcsolatos kérdésekre kerestük a választ.
Újabb elvárások nem támaszthatók Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárásban, az eddig tett vállalásokat pedig teljesíteni fogja az ország – közölte Navracsics Tiborterületfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, miután az Európai Bizottság bejelentette: 3000 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás zárolását kezdeményezi, mert nem lát garanciát arra, hogy azok elköltésénél nem történnek visszaélések.
Mutatjuk az ellenzéki reakciókat az Európai Bizottság döntésére.
November 19-ig kapott haladékot a kormány, hogy javaslatait átültesse a magyar jogrendbe.
A transz- és interszexuális emberek helyzete a legnehezebb, ha a mesterséges megtermékenyítés kerül szóba. A jogi akadályok mellett gazdasági akadályokkal is szembe kell nézniük: a legtöbb állami egészségügyi rendszer csak a költségek egy részét fedezi, vagy nagyon hosszú a várólista, illetve a hozzáférés is korlátozott.
A mostani helyzetben gyakorlatilag képtelenség lenne visszaállítani az EU legszigorúbb előírásrendszerét, enélkül azonban tovább gyengülhet a bizalom az euróban. Az Európai Bizottság elnöke most átfogó reformot javasolt a maastrichti kritériumoknál, a kérdés az, mekkora vitát generál majd bármilyen javaslat.
Több hónapos intenzív tárgyalások eredményeként tettek javaslatot a pénzügyminiszteri tanácsnak. A kormány két hónap haladékot kapott, november 19-ig kell végrehajtania a Brüsszelnek tett vállalásokat. Tényleg 6400 milliárdot vontak volna el eredetileg, de a kormány eddigi vállalásai miatt csökkentették az összeget.
A második jogszabály-csomag sem várat majd sokáig magára: azt pénteken fogják benyújtani az Országgyűlésnek.
Nyitott kérdés nem maradt, teljes nyugalommal várjuk az Európai Bizottság vasárnapi bejelentését a Magyarországot érintő eljárás ügyében - állította a miniszter a szombati kormányinfón.
Sok ezer milliárd forint sorsa a tét.
Vasárnap reggel fél kilenckor kezdődik az Európai Bizottság biztosi kollégiumának ülése, amelyet követően Johannes Hahn költségvetési biztos számol be a döntésekről - tájékoztatta az EUrologust Eric Mamer, a testület vezető szóvivője.
Az Európai Bizottság javaslatot nyújtott be a média függetlenségével kapcsolatban. Ha a javaslatot elfogadják, új, európai médiahatóság fogja felügyelni a sajtószabadságot, és új szabályok védik majd a közmédia függetlenségét, de lesznek szabályok a szerkesztőségek befolyásolása, a túl egysíkú tulajdonosi struktúrák és az újságírók lehallgatása ellen is.
Az Európai Bizottságnak néhány hónap alatt sikerült elérnie, amit a magyar ellenzéknek 12 év alatt sem: most először olyan törvénymódosításokra készül a kormány, melyek akár keretek közé szoríthatnák a korrupció lehetőségét. Ehhez persze az is kellett, hogy cserébe több ezer milliárd forintnyi támogatás elvételével fenyegessék meg Magyarországot. De ha kapunk is haladékot, a magyar kormánynak még sokat kell letennie az asztalra, hogy bebizonyítsa: vállalásai a gyakorlatban is működnek majd.
Az európai parlamenti képviselők elfogadták a magyar jogállamiságról készült jelentést, és az Európai Bizottságot is felszólították, hogy használja ki a rendelkezésükre álló összes eszközt Magyarországgal szemben, különösen a kondicionalitást.
Varsó szerint egy ilyen rendelkezésnek tagállami szinten volna csak értelme.
Az EP-képviselők több mint háromórás vitát tartottak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének az unió helyzetét értékelő beszéde után. A képviselőket leginkább az ukrán háború, az Oroszországgal szembeni szankciók, a növekvő energiaárak, az infláció, az európai demokrácia helyzete, illetve a jogállamiság foglalkoztatta. Sok kérdésben egészen furcsa partnerek, például konzervatívok és zöldek között született egyetértés, azonban a Fidesz ezeknek a csoportoknak egyikében sem volt benne, Deutsch Tamás ugyanis mindent ellenzett.